Divat és design

Az ipari formatervezés szerteágazó világa ma már életünk valamennyi területét áthatja. Nem csupán az épített környezet, de megjelenésünk, ruházatunk is formatervezett tárgyak sokaságából épül fel.  Nem csoda, hogy az egyes részterületek egyre inkább átjárhatókká válnak – gyakori, hogy építész-designer tervez cipőt vagy épp karórát, gondoljunk csak Philippe Starckra vagy épp Karim Rashidra. Miért ne működhetne ennek a fordítottja is? Legfrissebb bejegyzésünkben neves fashiondesignerek, divatházak bútordarabjait, berendezési tárgyait gyűjtöttük össze.

A legnagyobb divatházak természetesen Home vonallal is kiegészítették már portfóliójukat, így az Armani, a Fendi, a Missoni vagy a Kenzo a trend diktálói Milánói Szalon ideje alatt évről-évre bemutatja újdonságait. Az egyes kollekciók anyaghasználata, a vonalvezetésük igazából bútorokban megjelenített üzenet a divat világából. Persze ma már nem csupán a nagyok, de a populárisabb divatcégek is gondot fordítanak a lakberendezésre, mintegy új piaccal bővítve eladási lehetőségeiket. A H&M, a Zara, a Tom Taylor is aktív e területen.

Jelen írásunk azonban nem a nagy divatházak kollekcióit veszi górcső alá, sokkal inkább az egyedi együttműködésekre koncentrál.

Vegyük például az ülőbútorgyártás egyik francia óriását, a Roche Bobois céget, aki Jean-Paul Gaultiert kérte fel egy önálló kollekció tervezésére. Gaultier a rá jellemző kék-fehér csíkos, illetve frivol csipkés motívumokat hozta vissza a bútorokon is, mintha a parfümös üvegcsék világa most nagyléptékben elevenedne meg. A korábban Madonnát is öltöztető polgárpukkasztó tervező most viszonylag visszafogott volt, a legmerészebb darab a kisautóra vagy épp kerekesszékre hajazó fotelke.

A műanyag bútorokra specializálódott trenddiktálkó Kartell cég jó néhány évvel ezelőtt kért fel számos divatházat a Philippe Starck tervezte Mademoiselle szék „átöltöztetésére”. Mindenki hozta is a rá jellemző formát: a Dolce&Gabbana ocelotmintás lágy tapintású ruhát, a Valentino tűzvörös, masnival átkötött szatént, a Missoni élénk, színes, nagymintás kelmét álmodott a karosszékre, a Burberry természetesen kockásat, a Moschino bolondosat.

Az Artemide cég tavalyi újdonsága egy finom vonalvezetésű, fény és árnyék állandóan változó viszonylatára épülő lámpacsaládja volt, mely Issey Miyake közreműködésével készült. A szoborszerű megformáltság mellett a speciális, újrahasznosított alapanyag adta a fejlesztés lényegét, mely szinte éterien, művészi módon engedi át a fényt. 

Az 1962-es születésű amerikai tervező, a szürke, fehér és fekete színekben gondolkodó, erőteljes geometrikus vonalakkal dolgozó, a plaszticitást, játékosságot gyakran a minőségi anyagok játékával elérő RickOwens is tett már kirándulást a bútortervezés világába. Nem meglepő, hogy az általa tervezett ülőbútorok is korpulens, anyagszerű megjelenésükkel, tapintásra késztető textúrákkal, és méretes, szoborszerű applikációkkal készülnek, egyszerű, brutálisan őszinte megjelenéssel hívva fel magukra a figyelmet.

A szintén tengerentúli neves designer, Ralph Rucci immár 30 éves pályafutását az innováció mellett a hagyományok tisztelete határozza meg. Ruháit kézműves részletek, kifinomult anyagok jellemzik, egyfajta érzékenység – a Holly Hunt számára készült bútorkollekcióra ugyanez a szemlélet igaz. Finom, éteri vonalak, nemes matériák, mesteri megoldások adnak karaktert a különleges bútordaraboknak, a luxus érzetét hozva a térbe. 

Mintegy 30 sztárépítész és designer mellett Chiara Ferragamo és Angela Missoni is részt vesz a Barrique– a fa harmadik élete elnevezésű nemzetközi projektben, mely egy nemzetközi drogprevenciós alapítvány támogatásával jött létre. Az egykori boroshordókból készült egyedi, artisztikus tárgyak, bútordarabok és kiegészítők az új élet lehetőségét szimbolizálják, ugyanakkor bátorítást adnak a fiataloknak.